A balinéz emberek

Az utóbbi pár hónapban párszor szembe jött velem ilyen-olyan online felületeken, posztok, képek és videók alatti kommentekben, ahogy a magyar emberek ítélkezve becsmérelték a balinézeket. A legtöbbjük tette mindezt úgy, hogy életében nem járt még csak Ázsia környékén sem, nem, hogy ismerne is esetleg egyetlen balinéz embert.

Volt minden, amiket hallottam, olvastam: koszosak, igénytelenek, milyen putrikban élnek, milyen mocskos a konyhájuk, szemetelnek és nem vigyáznak a környezetükre, szennyvízben fürdenek, átvágják a turistákat, tudatlanok és hasonlók.

Megmondom őszintén, az ilyen keményen ítélkező hozzászólásoktól feláll a hátamon a szőr!

Ahogy senki a világon, a balinézek sem tökéletesek, sem szentek, bőven van mit tanulniuk nekik is a nyugati világtól (főleg a szemetelés kérdéskörben), de bizony nekünk nyugatiaknak is van mit tanulnunk tőlük!

Kötelességemnek érzem, hogy ebben a posztban most kiemeljem az értékeiket, azokat a dolgokat, amiket bőven tanulhatnánk tőlük mi "fejlett nyugatiak". S már csak azért is szót emelek, hogy meglegyen az a bizonyos egynesúly a jó és rossz között, ami a balinéz hindu kultúra egyik alap pillére!

Végtelenül kedvesek, amit nem sok nemzet mondhat el magáról! Ezen felül segítőkészek, toleránsak, elfogadóak és befogadóak, soha senki nem akarja a másikra eröltetni a saját vallását, kultúráját, nézeteit, ők elfogadnak mindenkit olyannak, amilyen. Legyel fekete vagy fehér, meleg vagy heteró, muszlim vagy keresztény, mindenki egyenlő ember a szemükben. Ez elég "vadul" hangzik a folyamatosan ítélkező és becsmérlő nyugati ember számára, igaz?

 Hihetetlenül vendégszeretőek, bármikor, bármilyen pillanatban van ideje rád, beinvitál a házába, leültet és megkávéztat, vagy akár meg is etet, közben meséltet és mesél ő is neked a családjáról, gyerekeiről, akik a legfontosabbak számára. Sőt, ha te, mint vadidegen lépsz be a privát házuk udvarára "szétnézni", nem fognak a háziak kidobni ordítva, hogy magánterületre léptél, hanem már ültetnek is le és vendégül látnak. Ezt próbáld megcsinálni a nyugati világban... Beszélgetnek, kapcsolódnak, közösségben élnek.

Az életszeretetükről és pozitivitásukról is lenne mit tanulnia a nyugati világnak! A kovid kellős közepén sem siránkoztak, pedig a sziget lakosainak nagy része a turizmsuból él, ami nem volt 2.5 évig, az államtól zéró támogatást kaptak, de ők nem sírtak, hanem boldogultak máshogy. Mindenki visszatért a falujába és mezőgazdaságban kezdett újra tevékenykedni. Zöldséget, gyümölcsöt, tojást árultak, sütit sütöttek, ételt főztek és azt árulták, illetve kb mindent, amit el tudtak adni egymásnak a kocsi csomagtartójából vagy online. De nem sírtak és nem sajnáltatták magukat!

Szóval lehet, hogy egyszerű emberek és egyszerűen gondolkodnak, de emberségből mindig kitűnőre vizsgáznak! Nem hiába érzi azt a nyugati turista Balin, hogy megbékélt, "hazatalált" a lelke. Mert a sziget varázslatos atmoszférájához a helyi emberek nyugodtsága, vendégszeretete és kedvessége is nagyban hozzájárul.

Én le szoktam ülni velük és elmondom nekik, hogy nyugaton sincs ám kolbászból a kerítés, szóval, amit látnak a 2-3 hétig Balin nyaraló turistából, hogy "szórja" a pénzt és ilyen-olyan luxus szállodákban száll meg, drága éttermekben eszik, stb, az nem azt jelenti, hogy otthon is ilyen nagy lábon él a szürke hétköznapokon. Megdolgozott a nyaralásáért és most úri módon pihen. Ennyi. Meg szokták érteni, ha mesélek nekik erről (is).

Azt sem érzékelem, hogy Bali erős tükröt tartana állandóan. Inkább azt mondanám, hogy rengeteget tanultam a balinéz emberektől az eddigi itt töltött 13 évem alatt. Úgy tanítanak a balinézek, hogy nincsenek is tudatában, hogy micsoda mesteri tanárai az agyonhajszolt, sokszor csőlátású nyugati embernek.

A jelenben levést is gyakorolhatnánk tőlük többek között! Mert mit csinál a nyugati? Vagy a múltkon kattog, vagy a jövő miatt rágja a kefét. A jelen pedig úgy siklik el mellette, hogy észre sem veszi. A balinéz folyamatosan a jelenben van és megél minden pillanatot! És, ami a legfontosabb, hálás! MIndig, mindenért! És amikor ők imádkoznak (amit elég sűrűn tesznek), akkor ők sosem kérnek, hanem mindig hálát adnak azért, amijük van. És mindenki jólétéért imádkoznak, a bolygó minden egyes élőlényéért.

Amúgy nem szennyvízcsatornában fürdenek, mosnak! Azok a nyitott csatornák az utak két oldalán, vagy a rízsföldek mentén, a rízsföldekre viszik a tiszta forrásvizet, amik a hegyekből vannak levezetve! Közfürdők vannak az erdőkben, ahol külön a férfiak és külön a nők fürdenek, friss és tiszta forrásvízben! A balinézek nagyon tiszták és illatosak mindig! Napjában kétszer is fürdenek és nagyon szeretik a szép, tiszta ruhákat, illatos parfümöket. Az, hogy a házaik nem paloták? Nincs nappali vagy gyerekszoba? Nem számít nekik, hogy a függöny színe harmóniában legyen a padlőszőnyeg színével? Nincs is padlószőnyeg.... Nekik ezek egyáltalán nem fontosak. Nem ezen van a fókusz és a hangsúly. A házitemplom legyen makulátlan, ahol az őseik szellemei vannak és ahol ők kapcsolódnak a szakrális világgal nap, mint nap! Máskülönben pedig úgyis az egész életüket a szabadban töltik, az udvaron, az utcán, barátokkal, családdal, nem a házban ücsörögnek egymagukban.

Száz szónak is egy a vége, Balinak is ugyanúgy megvannak a pozitívumai és negatívumai, mint mindennek a világon! Bali mindennel együtt egy csoda hely! Ha kellően kinyitja az ember a szívét és befogadó, ítélkezés, előítéletek és folyamatos hasonlítgatás nélkül van jelen, figyel és a mérhetetlen, brutál egóját hátra hagyja, akkor megélheti azt, amiről mi csak sápítozunk a nyugati világban. Én minden nyugatinak felírnék receptre legalább 1 hónap Balit gyógyírként! Sokkal nyugodtabb lenne a világ, ha ebből az emberségből csak egy hangyányit is magával vinne mindenki!

Írta: Farkas Erika - Minden jog fenntartva!

A cikk szellemi tulajdon, ezért nem másolható, csak közvetlenül ezen oldalról osztható!